Hatvan éve, 1962. november 18-án halt meg Niels Bohr dán fizikus, aki a fizika mellett a fociban is kitűnt, Nobel-díja mellé pedig egy igen különleges házat kapott ajándékba.
Százhúsz éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) Nobel-díjas magyar-amerikai fizikus.
Ötven éve, 1972. június 13-án halt meg Honoluluban Békésy György (Georg von Békésy) Nobel-díjas biofizikus, akusztikus, a hallás mechanizmusának megfejtője. Egy kollégája és barátja így jellemezte: „ő volt az utolsó nagy reneszánsz férfi, igazi mestere az életnek, a tudománynak és a művészetnek”.
Élete 90. évében elhunyt Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus, aki 1969-ben az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával segítette az univerzum megismerését, az ezzel kapcsolatos felfedezéseiért nyerte el a tudományos világ legnagyobb elismerését.
Hiába tudunk nagyságrendekkel többet agyunk működéséről, mint fél évszázaddal ezelőtt, még mindig csak a felszínt kapargatjuk – mondja a 2013-ban az idegsejtek kommunikációjának területén végzett úttörő munkájáért orvosi Nobel-díjban részesült Thomas C. Südhof, akivel az Idegtudományi Társaságok Európai Szövetségének idei, pécsi regionális találkozóján sikerült hosszabban beszélgetnünk. Az Alzheimer-kórról, az autizmus kezelésének esélyeiről és arról, hogy az emberek talán túlértékelik a tudomány jelenlegi állását.
Melyik gombra nyomna Facebookon, ha meghívnák egy Descartes-előadásra? Elmenne? És ha egy Chomsky-eseményre invitálnák? Vagy azért mindkettőről azt gyanítaná, hogy csak átverés, hiszen a két tudós már meghalt? Összegyűjtöttünk néhány olyan tudóst, akik neve a tudományos világon kívül is viszonylag ismert, elméleteik és eredményeik azonban – korukból kifolyólag – olyan régen születtek, hogy sokan azt gondolhatnák: ők már nem élnek.
Hosszú betegség után szerdán elhunyt Robert Edwards Nobel-díjas brit tudós, a mesterséges megtermékenyítés úttörője, akinek kutatásai nyomán elindulhatott a lombikbébiprogram.
Az influenzavírus az egyetlen igazán veszélyes vírus, amely világjárványt okozhat - ezt mondta Peter C. Doherty Nobel-díjas tudós a csütörtökön kezdődött Szent-Györgyi Albert Konferencián Szegeden. "A legtöbb vírus nem változtatja gyakran a felépítését, patogenitását. Ez alól az influenzavírus kivétel" - magyarázta az immunológia egyik legnagyobb szakértője.
